F-controll könyvelőiroda

Üdvözöljük
honlapunkon!

A tucatnyi könyvelõiroda közül nem átlagos szeretnénk lenni, hanem az A Könyvelõ, akiben megbízhat és nyugodt lehet, hogy jó kezekben vannak adóügyei. A mi feladatunk, hogy támogassuk az Ön munkáját a mi tudásunkkal..

Ajánlatot kérek

Táppénz-passzív táppénz

Mongyiné Kamarás Mária • 2011-11-29

Táppénz-passzív táppénz

Keresőképtelenség, betegség idejére járó ellátások  a változásokkal egységes szerkezetben

A betegszabadság
A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára   betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló.
 


Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve   hatálya alá tartozik (pl. bt., kft, rt. alkalmazottai, stb), továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is.
A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár.
Nem jogosult betegszabadságra a bedolgozó, egyéni vállalkozó, segítő családtag, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy,  szakmunkás tanuló, munkaviszony megszűnése után keresőképtelenné vált személy.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a jogszabályi változások miatt, 2011. április 30-át követően a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti keresőképtelenségre már nem jár a betegszabadság, hanem az első naptól  táppénzre lesz jogosult.
A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató   fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %-a jár, oly módon, hogy ez az összeg  adó- és  járulékköteles is, ezért annak összege  a táppénz napi alapjába is beleszámít.
Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget – a keresőképtelenség orvosi elbírálása   általános szabályainak megfelelően – a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi  igazolás szükséges. A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól jár.


Táppénz

A társadalombiztosítás- a betegség, keresőképtelenség ideje alatt kiesett jövedelmet pótló ellátás, melyre a biztosítottak  2 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetés  ellenében szereznek jogosultságot.

A táppénzre jogosító feltételek:

1. fennálló biztosítási jogviszony: 
Táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak.
Az olyan, egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személyek, akik biztosítási  kötelezettsége megállapítható (pld. bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak  nem minősülő jogviszonyban személyesen munkát végző személy) ha ebből a tevékenységből  származó, járulékalapot képező jövedelme 2011-ben eléri a 23.400 Ft-ot, illetőleg naptári napokra ennek a 780 Ft-ot szintén jogosultak a táppénzre.
Többes jogviszony esetén, azokban a jogviszonyok, melyekben a biztosított kötelezett  2 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére, a  keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.


2. a keresőképtelen személy  2 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére legyen  kötelezett:   a munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, többes jogviszonyban,  amennyiben nincs heti 36 órát elérő jogviszonya, a jogviszonyokban ledolgozandó órák összeadódnak..
Ha a nyugdíja folyósítását szüneteltető saját jogú nyugdíjas  munkát vállal, vagy más jogviszonya alapján foglalkoztatottnak minősül, a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelme után a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésén felül még a 2%-os pénzbeli   egészség-biztosítási járulékot is fizetnie kell, és ezzel jogosultságot szerez táppénz igénybevételére

3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
.

Kérelem a táppénz igényre
Az orvos által igazolt keresőképtelenséget, illetve az ennek idejére vonatkozó táppénz iránti kérelmet a munkáltatónál kell bejelenteni, egyéni vállalkozónak pedig a székhelye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél.
Az igénylés szabályai   2011. július 1. napjától változtak:   a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket ezen időponttól kezdődően  kizárólag az OEP honlapján közzétett  számítógépes programmal töltheti ki és állíthatja elő az   igényléshez szükséges „Foglalkoztatói Igazolás”, valamint „Igénybejelentés táppénz, gyermek ápolása címén igényelt táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványokat.
A nyomtatványok beküldésére mind postai, mind elektronikus úton van lehetőség.
Postai úton beküldött igénylés esetén az OEP honlapján közzétett számítógépes programmal kitöltött és kinyomtatott nyomtatványokhoz csatolni kell a következő, a táppénz elbírálásához, folyósításához  szükséges igazolásokat:
• a keresőképtelenséget az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” szóló orvosi igazolás, ha a keresőképtelenség a 7 napot meghaladja, akkor az „Orvosi igazolás” nyomtatvány, az un. táppénz utalvány igazolja
• a kórházi ápolás idejét a kórház  által kiállított igazolás igazolja,
• a munkáltató által kiállított „Foglalkoztatói igazolás”
• a táppénz összegének megállapításánál megjelölt irányadó időszakban munkahelyet változtatott igénylő esetén:
o a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetésre kötelezett jövedelmét „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű igazolással, (nem rendszeres jövedelem esetén pótlapot is) [Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely nincs, a jövedelemigazolást közvetlenül az illetékes regionális egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez is be lehet nyújtani.]
o a biztosítási időt az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási
ellátásokról” elnevezésű nyomtatvány benyújtásával kell igazolni,
.
Fenti  igénybejelentést  elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül is benyújthatók ,  tehát jelenleg nem kötelező. Az adatok egyezőségéért az elektronikus kapcsolattartási mód igénybevételével beküldő fél felel.
. Ezeket a dokumentumokat személyesen vagy postai úton lehet eljuttatni az illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez.

A táppénz kérelmet a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a munkáltatói kifizetőhely  fogja elbírálni a kérelmet, és jogosultság esetén folyósítja a táppénzt.
A foglalkoztató a táppénz iránti kérelem beérkezését és az igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

Egyidejűleg több jogviszonyból igényelt táppénz
Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyból igényel táppénzt, akkor annak a munkáltatónak kell elbírálni a táppénz iránti kérelmet és folyósítani az ellátást, ahol társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Ha egyidejűleg több társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónál van a betegnek táppénzre jogosító jogviszonya, akkor annak a kifizetőhelynek kell elbírálni a táppénz kérelmet, ahol a biztosítási jogviszony előbb kezdődött. Ha a több biztosítási jogviszony ugyanazon a
napon kezdődött, a kérelmet annak a munkáltatónak a kifizetőhelye bírálja el, ahol a beteg szerződése szerinti jövedelme magasabb.
Az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony alapján igényelt táppénz esetében a keresőképtelenséget minden foglalkozásban illetve munkakörben külön-külön kell elbírálni és igazolni.

Az igénybejelentés napja az a nap, amikor a kérelmet benyújtották, illetve átvették. Ha a kérelmet postai úton küldi el a beteg, az igénybejelentés napjának a kérelem postára adásának igazolt napját kell tekinteni.

Táppénz visszamenőleges igénylése
A táppénzt visszamenőleg 6 hónapra lehet kérelmezni és legkorábban az igénybejelentés napját (kérelem benyújtásának napját) megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

A táppénz összege

A táppénz összegét elsősorban az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított  2 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját ezen jövedelem naptári napi átlaga képezi. A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a a törvény szerinti  maximum összeg figyelembe vételével.
A táppénzszabályok változása miatt a 2011. április 30-át követően keletkezett keresőképtelenség esetén a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér 200%-a harmincad részének megfelelő összeget, ami a 78.000 Ft-os minimálbér alapulvételével 5020 Ft. A 2011. április 30-án, vagy azt megelőzően keletkezett keresőképtelenség esetén az egy napra eső táppénz maximális összege továbbra is a minimálbér 400%-ának harmincad része, azaz - a 2011-es
minimálbér alapján - 10.040 Ft.
A táppénz mértéke kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony esetén a táppénz címen fizetett ellátás összege az előzőek szerint figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának (napi átlagkeresetnek) a 60%-a, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg.
Két évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén a táppénz címen fizetett ellátás összege az előzőek szerint figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának (napi átlagkeresetnek) az 50%-a, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg.
Fekvőbeteg intézeti ellátás, ápolás idejére jutó táppénz mértéke
Kórházi vagy egyéb fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén a táppénz összege a jövedelem naptári napi átlagának az 50%-a lesz, a biztosításban töltött időtől függetlenül, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg.

A táppénz folyósítás/jogosultság időtartama

Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól,
• az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban
• a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át.
Ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya fennáll, és rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet jogosult táppénzre.
Ha a biztosítási jogviszony a táppénz folyósítása alatt megszűnik, tovább a táppénz sem jár.
A gyes igénybevétele mellet munkát végzők esetében a táppénz folyósítás időtartamának számítására az általános szabályok az irányadók.

Végezetül egy rossz hír:
a kormány a  biztosítási jogviszony  megszűnését követő 1.2.3. naptól  keresőképtelenné váló volt biztosított esetében korábban  járó un.  passzív táppénzt 2011.  július 1-ét követően bekövetkezett keresőképtelenség esetén megszűntette.
De figyelemmel kell lenni arra, hogy  aki 2011 július 1-e előtt vált keresőképtelenné és közben megszűnt a biztosítási jogviszonya, annak a jogviszony megszűnésétől  30 napig még jár a passzív táppénz.
Pl a több éve biztosított 2011 június 28-ával vált keresőképtelenné,. 2011.deember 31-ével megszűnt a munkaviszonya a keresőképtelenség időtartama alatt, passzív táppénz 2012. január 1-étől 30-ig még megilleti.
 

VISSZA

Elérhetőség

Cím Travel & Tax Consulting Kft
H-2100, Gödöllő
Rézgombos Irodaház
Szabadság tér 1. I.em 104
Telefon 06 28 410 850
E-mail info@fcontroll.hu

36/28/410-850

Hírlevél

Ha szeretné, hogy folyamatosan tájékoztassuk, jogszabály válltozásokról és hasznos naprakész információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!