F-controll könyvelőiroda

Üdvözöljük
honlapunkon!

A tucatnyi könyvelõiroda közül nem átlagos szeretnénk lenni, hanem az A Könyvelõ, akiben megbízhat és nyugodt lehet, hogy jó kezekben vannak adóügyei. A mi feladatunk, hogy támogassuk az Ön munkáját a mi tudásunkkal..

Ajánlatot kérek

Az adótörvények 2011 évi változásai

Dr Fekécs Mátyásné, Szombati Anikó • 2011-07-21

Az adótörvények 2011 évi változásai

Személyi jövedelemadó

Az adó mértéke: egy kulcsos adó lesz, a magánszemély valamennyi jövedelme után 16% adót fizet. A szuperbruttó megmaradt – 27% adóalap-kiegészítés az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetén, így a tényleges adóterhelés: 16% * 1,27 = 20,32%


Adóalap-kiegészítés: az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóalapjának meghatározásakor kell, míg a tőkejövedelmek esetében nem kell adóalap-kiegészítéssel számolni. Az adóalap-kiegészítés 2011-ben marad 27%, míg 2012-től a felére csökken (13,5%), majd 2013-tól teljesen megszűnik.

Adójóváírás: a bér és az adóalap-kiegészítés 16%-a, havonta maximum 12.100 Ft/jogosultsági hónap összegig. A jogosultsági határ 2.750.000 Ft éves összes jövedelemig (180.446 Ft/hó). Ezt követően 3.960.000 Ft éves jövedelemig (259.842 Ft/hó) csökkenő összegben

Az éves összes jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni: az ingatlan átruházásból származó jövedelem, a munkaviszony jogellenes megszűntetésére tekintettel bíróság által megítélt összeg, valamint az osztalékelőleg. Az osztalékelőleg osztalékká váló része a beszámoló elfogadásának évében lesz része a magánszemély összes jövedelmének.

Megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság fogalma. Ami korábban ide tartozott, az vagy adómentes bevétel lesz (pl. nyugdíj), vagy adókötelessé válik (hallgatói munkadíj). Ennek jelentősége az, hogy az összevont adóalap megállapításánál a korábbiaktól eltérően ezeket a jövedelmeket nem kell figyelembe venni.

Az önkéntes kölcsönös pénztárakba valamint a NYESZ számlákra a tag által befizetett összeg után a rendelkezési jog 30 %-ról 20%-ra csökken.

Az önálló tevékenységek közül az ingatlan-bérbeadás jövedelme után 2011-től csak az összevont adóalap részeként lehet adózni. Ezzel egyidejűleg a bérbeadás bevételével szemben lehetőség van az ezzel összefüggésben felmerült és igazolt költséget elszámolni. A költségelszámolás után keletkező jövedelmet is szuperbruttósítani kell.

Megszűnik a tőzsdei értékpapírok kedvezményes adókulcsa, 2011-től 16% az adó ezekre is.

Az adóról történő rendelkezés: az önkéntes kölcsönös pénztárakba valamint a NYESZ-re befizetett összegekre vonatkozó szabályok nem változnak, de az igénybe vehető kedvezmény mértéke 30%-ról 20%-ra csökken.


Adónyilatkozat (söralátét – először a 2011. adóról, 2012-ben használhatjuk): a magánszemély akkor tehet adónyilatkozatot, ha kizárólag egy munkáltatótól szerez összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után a levont adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az ezer forintot nem haladja meg. További feltétel, hogy a magánszemély nem számol el tételesen költséget, más bevallási kötelezettség alá eső jövedelmet nem szerez, adókedvezményeket nem, vagy csak az adóelőlegnél érvényesítettel azonosan vesz igénybe és adójáról önkéntes pénztári, NYESZ nyilatkozatot nem ad.

Nem zárja ki azonban az adónyilatkozat megtételét, ha a magánszemély a munkáltatóján kívül más kifizetőtől is kap alkalmanként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, melyből a kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta.

 

Nem pénzbeli juttatások

Megszűnik a természetbeni juttatás fogalma, helyette egyes meghatározott juttatások és a béren kívüli juttatások fogalma került.

A tartalom szűkült, a kimaradó, a következőkben fel nem sorolt, és adómentesnek sem minősülő juttatások az összevont adóalap részeként adókötelesek, az adókötelezettség megállapítását a juttató és a juttatásban részesülő közötti jogviszony alapján kell megállapítani.
A juttatásokról részletes, összehasonlító táblázatot már korábban küldtünk.

Reprezentáció: A juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

Üzleti ajándék: A juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott, a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). Az e feletti értékben adott üzleti ajándék mint összevont jövedelem lesz a magánszemélynél adóköteles (a jogviszony alapján, vagy egyéb jövedelem, adóalap-kiegészítés, adatszolgáltatás).

Továbbra is SZJA-mentes a társasági adóalanyok esetében a társasági adóalap növelő tételként figyelembe veendő reprezentáció és üzleti ajándék.

A nyeremény, a vetélkedő díja: A nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő és verseny nem pénzbeli díja, és a nem pénzbeli nyeremény, adója is 16%, és az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese. Az adót a kifizető kell, hogy megfizesse.

Kamatkedvezményből származó jövedelem: A kifizetőt terheli a kamatkedvezményből származó jövedelem 1,19 szerese után fizetendő 16% SZJA.

 

Járulékváltozások:

  • Egyéni nyugdíjjárulék 10% lesz
  • Marad a NYENYI adatszolgáltatás
  • Nyugdíjjárulék plafon: napi 21.000 Ft – éves 7.665.000 Ft – ez még javaslat
  • Egészségügyi szolgáltatási járulék havi 5.100 Ft
  • Járulékalap a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 78.000 Ft, vagy a garantált bérminimum lesz 94.000 Ft

 

Nem lesz járulékalap a béren kívüli juttatás értéke, és EHO sincsen utána

A tevékenységre jellemző keresetre vonatkozó előírások megszűntek, mind az SZJA, mind az EHO, mind a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában.

Már 2010. évre alkalmazható, hogy nincs SZJA és EHO kötelezettség, de még alkalmazandó a társadalombiztosítási járulék alapjánál. Itt sem lehet mulasztási bírságot megállapítani, ha helytelenül állapították meg a tevékenységre jellemző kereset értékét, de lehet késedelmi pótlékot felszámítani.

Ingatlan-bérbeadásnál megszűnik az EHO mentesség, ha a bérbeadó állandó lakóhelye a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás.

START régió – megszűnik 2011-től, utoljára ilyen jogcímen 2010 decemberében lehet megkezdeni a foglalkoztatást. START Plusz, Extra – 2011. december 31-ig indítható, 2013 végén megszűnik.

Új – a gyes-ről, gyed-ről visszatérő saját munkaerő részmunkaidős foglalkoztatása mellett egy másik részmunkaidős foglalkoztatása történjen, legalább egy évig – ekkor a járulék 20% lesz, a minimálbér kétszereséig.

Rehabilitációs hozzájárulás – a mértéke változatlan 964.500 Ft/fő.

A létszámot a KSH munkaügyi statisztikai útmutatója szerinti átlagos állományi létszám alapján kell meghatározni. A munkavállalók megváltozott munkaképességének kritériumait, és az ezt igazoló okiratok fajtáját a törvény szabályozza, az eddigi kormányrendelet helyett, a tartalma változatlan.


Adózás rendje

Áfa-bejelentkezés: újonnan alakuló cégeknek ezentúl nyilatkoznia kell arról is, ha az áfatörvény általános szabályai alá akar bejelentkezni, nem csak a különleges vagy eltérő szabályok alkalmazásáról.
Adóigazolás kiadásának határideje újra 8 nap lesz.

Becslés: bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 12 havi működést vélelmezve kell az adóalapot megállapítani.

Az önellenőrzés csak akkor minősül megkezdettnek, ha az adózó az önellenőrzési bevallást legkésőbb az értesítés kézhezvétele előtti napon benyújtotta az adóhatósághoz, a folyamatban lévő önellenőrzések lezárására a továbbiakban nincs lehetőség.

Az adó- és a vámhatóság kiutalás kérésekor megnézi a másik szervezet folyószámláját is, és ha ott az adózónak tartozása van, akkor annak összegét a kiutaláskor visszatartja.

Mulasztási bírság változások: az adózó 500 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható, ha közzétett beszámolója részben vagy egészben nem felel meg a számviteli törvény előírásainak.

Nem bírságolható ezentúl az a személy, illetve közvetlen felettese, akinek munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentése. Nem sújtható továbbá mulasztási bírsággal az adózó azon alkalmazottja, aki közvetlen vezetője annak a személynek, aki a nyugta-, illetve számlaadást elmulasztja.

Képviseleti szabályok pontosítása: az állandó meghatalmazott számára is lehetőség, hogy mentesüljön a szankciók alól – érdekkörén kívül eső ok esetén, nagykorú tag vagy alkalmazott is képviselheti a társaságot.

A szüneteltetés esetén a nem szüneteltetett tevékenységek vonatkozásában van adókötelezettség (bevallás+befizetés).

Ügyfélkapu létesítés: az adószámot követő 8 napon belül kötelező létesíteni, vagy meghatalmazottat kell bejelenteni, aki már rendelkezik ügyfélkapuval.

törzsadatokról az APEH ügyfélkapun keresztül értesíti az adózót.

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó csak ezen keresztül bonyolíthatja le a pénzforgalmát az adóhatósággal.

Az adótúlfizetést csak akkor fogja visszautalni a hatóság, ha minden bevallás benyújtásra került

 

Számvitel

A változások 2011. január 1-jétől hatályosak, de mindegyik változás alkalmazható már a 2010. évi beszámoló elkészítésénél is, a vállalkozó döntése szerint.

Egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében nem kell bemutatni összegszerűen és jogcímenként bemutatni a könyvvizsgáló díját, csak a díj jogcímenkénti megoszlását.

devizás és valutás eszközöket és forrásokat a beszámolóban mindenképpen a mérleg fordulónapi árfolyamra átértékelve kell bemutatni, függetlenül attól, hogy a különbözet hatása jelentős-e.

 

Helyi adók

Adóelőleg-kiegészítésről bevallást kell tenni 12. 20-ig.

Építőipari vállalkozó – az adóévben a nettó árbevételének és az év végén készletre vett befejezetlen, termelés, félkész termék, késztermék értékének együttes összege legalább 75%-ban építőipari tevékenységből származik.

Ideiglenes az építőipari tevékenység, ha annak időtartama meghaladja a 30 napot, de nem éri el a 181 napot az adóéven belül.

Adóalap megosztása építőipari tevékenység esetén: Adóalap 50% megosztása az általános módszerek szerint eszköz, vagy személyi ráfordítás arányában. Másik 50% az egyes telephelyek között kell megosztani, az adott településen végzett építőipari tevékenységből származó nettó árbevétel megoszlásának arányában.

 

Általános forgalmi adó

Hangos könyvek áfája 25%-ról 5%-ra változik.

Közcélú természetbeni adományozásnál nem kell áfát fizetnie az adományozónak, ha olyan terméket, szolgáltatást adományoz, amelyet eddig vállalkozása adóköteles tevékenységéhez használt. A kedvezmény akkor érvényesíthető, ha az adományozott közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezet, illetve egyház, és az adományban részesülő az adományról igazolást ad. Az adományozás nem járhat vagyoni előnnyel, de nem számít vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás. Az eleve adományozási célra történő beszerzés előzetes forgalmi adója levonásba helyezhető.

Az áfatörvény kibővült az együttműködő közösség fogalmával. Ez közös cél érdekében működik, az általa a tagjainak nyújtott szolgáltatás adómentes, ha a tag a szolgáltatást nem adóalanyként, vagy kizárólag meghatározott adómentes tevékenységhez veszi igénybe, és a szolgáltatás ellenértéke nem haladja meg annak igazoltan felmerült költségét, és azt a tag tagi hozzájárulás formájában fizeti.

A kulturális szolgáltatások teljesítési helye változik:

  1. Ha a megrendelő adóalany, ekkor a teljesítés helye az ő letelepedésének helye lesz.
  2. Kivéve, ha belépődíj ellenében megtekinthető eseményeket, ekkor a teljesítés helye a tényleges teljesítés helye lesz.

Ha a megrendelő nem adóalany, akkor a teljesítés helye továbbra is a tényleges teljesítési hely lesz.
Ide tartoznak a művészeti, a tudományos, az oktatási, és a szórakoztatási, és sportszolgáltatások is.

Fordított adózású lesz a hulladékkereskedelem körében az használt akkumulátor értékesítése.

Az adó alapja utólagosan csökkenthető lesz, önellenőrzés nélkül, ha a lízing futamideje alatt az ügylet meghiúsul, és az ügylet megkötése előtti eredeti állapotot állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulásig megtörtént ügyletnek ismerik el.

Levonható a motorbenzin, ha kutatás fejlesztés során környezetkímélő motorbenzinhez szerzik be.

 

Társasági adó

Adómérték-változás 2010. évközi változás

10% a társasági adó mértéke 500 millió Ft adóalapig, külön feltételek előírása nélkül, az e feletti adóalap esetén marad a 19% társasági adó.

Hatályba lépés 2010. július 1-eje – így 2010. adóévben 250 millió Ft adóalapig alkalmazható.

Az éves adóalap megosztása – naptári napok alapján:
181/365 – 184/365    49,59% - 50,41%

2011-től 500 millió Ft adóalapig a 10%, minden egyéb feltétel nélkül alkalmazható, e felett 19% a társasági adó.

2013-től nem lesz 19% TAO mérték.

Az adóelőleg-fizetés nem változik, a már bevallott adatok szerint kell az előleget megfizetni, de a feltöltési kötelezettségnél figyelembe vehető már a csökkentett adómérték.

Az adóelőleg-kiegészítés árbevételi értékhatára 50 millió forintról 100 millió forintra nő, ez az értékhatár alkalmazható már a 2010. december 20-i feltöltésekre is.

Az év június 30-ig tartó időszakára akkor alkalmazható a 10% adókulcs, ha az év első félévére az adózó:

  • nem vesz igénybe társasági adókedvezményt;
  • az első félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszám legalább fél fő vagy az egész évben legalább 1 fő, az adózó választása szerint;
  • a társasági adó alapja a megelőző adóévben eléri, vagy meghaladja a jövedelem-minimum összegét;
  • rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik;
  • a foglalkoztatott létszám figyelembevételével legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő jövedelem után fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. 

Ha ezeket a vállalkozás nem tudja teljesíteni, akkor a 19%-os adókulcsot alkalmazhatja. A csökkentett adómérték alkalmazásával keletkezett társasági adókülönbözet értékével egyező összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell helyezni, és azt meghatározott módon kell feloldani.

Megszűnik a külföldi szervezetek adóalanyisága. 2011-től nem kell a 30% adót levonni a külföldi szervezetek számára kifizetett kamatból, jogdíjból, szolgáltatási díjból.


Szokásos piaci ár megállapításának új módszerei:

Ügyleti nettó nyereség módszere: a kapcsolt vállalkozások közötti ügylet bizonyos alapra (pl. költségek, árbevétel, eszközök) vetített nettó nyereségét kell megvizsgálni és összehasonlítani hasonló ügyleten független felek által elért (elérhető) nyereséggel. A nyereségmutató meghatározható a vizsgált társaság nem kapcsolt vállalkozással folytatott összehasonlító ügylete alapján is, a lényeg, hogy a mutató megfelelően tükrözze a társaság által végzett tevékenységet, a vállalt kockázatot és a felhasznált eszközöket. A módszer alkalmazásához elég a társaság pénzügyi mutatóit megvizsgálni.

Nyereségmegosztásos módszer: meg kell határozni az ügyeleten realizált nyereséget, melyet az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozások közösen értek el. Az összesített nyereséget aztán úgy kell megosztani, hogy az megfeleljen annak, ahogy független felek jártak volna el, hasonló ügyletben. Az összevont nyereség lehet az ügyletből származó teljes nyereség, maradványnyereség, vagy veszteség. (Maradványnyereség az a nyereség, amely nem rendelhető egyértelműen egyik vagy másik félhez.) A felosztás történhet a felek által viselt költségek, az ellátott funkciók, vállalt kockázatok arányában.

 

Nemzeti Adó és Vámhivatal (korábban APEH)

2010. október 1-jével az elsőfokú adóhatósági feladatok ellátására visszaáll a korábbi megyei szervezeti struktúra, ezzel egyidejűleg a másodfokú adóhatósági feladatok elvégzésére a jelenlegi régiók területén felállításra kerülnek a regionális főigazgatóságok.

A jövőben az APEH hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben:

  • első fokon az igazgatóságok,
  • az igazgatóságok által első fokon hozott döntések tekintetében a főigazgatóságok,
  • a főigazgatóságok által első fokon hozott döntések tekintetében az APEH elnöke jár el másodfokon.

2011. január 1-jétől az új kormányhivatal átveszi az APEH és a Vámhivatal feladatait, általános jogutód lesz. Az összeolvadás célja:

  • a működéssel járó költségek csökkentése,
  • közös informatikai rendszer és törzsadat-állomány kialakítása és működtetése,
  • egyablakos ügyintézési rendszer működtetése, valamint a folyószámlák egyesítése.

Ez utóbbi kettő várhatóan 2012-től fog megvalósulni.

 

Gödöllő, 2011. január 3.

 


Készítette: Dr Fekécs Mátyásné közgazdász,  Szombati Anikó adótanácsadó

VISSZA

Elérhetőség

Cím Travel & Tax Consulting Kft
H-2100, Gödöllő
Rézgombos Irodaház
Szabadság tér 1. I.em 104
Telefon 06 28 410 850
E-mail info@fcontroll.hu

36/28/410-850

Szombati Anikó

Szombati Anikó

Üdvözlöm Önöket, Szombati Anikó vagyok. Fõiskolai diplomámat német szakon szereztem, de idõközben egyre inkább érdekelni kezdett a vállalkozás-gazdaságtan, a számvitel, s így...

Tovább

Hírlevél

Ha szeretné, hogy folyamatosan tájékoztassuk, jogszabály válltozásokról és hasznos naprakész információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!