F-controll könyvelőiroda

Ki választhatja ezt az adónemet?

•Az egyéni cég, kkt., bt., kft., zrt., szövetkezet és lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda és közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy
•kinek bevétele a megelőző adóévben nem haladja meg az 500 millió Ft-ot (alakuló cégnél időarányosan számolandó)
•akinek nincsen 1 mFt-ot meghaladó köztartozása
•kinek átlagos statisztikai létszáma a megelőző adóévben a 25 főt nem haladja meg
•ahol az adózó adószáma nem lett törölve vagy felfüggesztve a megelőző két adóévben
•ahol az adóévet megelőző adóévben a mérlegfőösszeg nem haladja meg az 500 millió Ft-ot
•ahol az üzleti év mérlegfordulónapja december 31, tehát az eltérő üzleti évet választó ügyfeleink nem választhatják ezt az adónemet

Fontos tudni, hogy az átlagos statisztikai létszámot és a bevételi értékhatárt a kapcsolt vállalkozásoknál együttesen kell nézni.

Hogyan lehet bejelentkezni?

A kisvállalati adózásra a megelőző adóév december 1-e és december 20-a közötti időszakban lehet bejelentkezni, elektronikus úton a ’T203KV nyomtatvány használatával. A határidő jogvesztő, tehát a december 20-a után beküldött bejelentkezést a rendszer visszautasítja. Tehát a 2013-a adóévre 2012.december 20-ig kell bejelentkezni.

Mekkora az adó mértéke és milyen adókat vált ki?

Az adó mértéke 16%. (Vigyázat, nem 10%!! mint a normál társasági adónál)

Aki ezt az adózási módot választja, mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulási adó megfizetése alól. Nyomatékosítanám, hogy sajnos nem mentesít az osztalék utáni adóterhek az ÁFA  megfizetése alól, ami -valljuk be őszintén-, a vállalkozók nagytöbbségének  komoly likviditási gondot tud  okozni. Sajnos ez az adónem ezt a problémát nem fogja megoldani.

Ugyanakkor kétségkívül pozitívum lesz, hogy a  kisvállalati adó alanya veszteségelhatárolásra jogosult lesz, ami a normál társasági adóalanyoknál korlátozott mértékben lesz csak elérhető.

Fontos tudni:

Ennek az adónemnek a számítása egy teljesen új gondolkodásmódot igényel, teljesen más alapokon nyugszik. Ennél az adónál el kell felejtenünk a korábban megszokott társasági adó alap számítást, mikor vettük a bevételt, csökkentettük a költségekkel. A törvény értelmében az adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének és a személyi jellegű kifizetéseinek összege. Ez azt jelenti, hogy meg kell néznünk, az adott cégnek mennyi volt a nyitó pénzkészlete, ebből kivonjuk a záró pénzkészletét, lesz egy egyenlegünk, és ehhez a tárgyévi Tbj szerinti személyi jellegű kifizetést adjuk hozzá. Az adóalap nem lehet kisebb mint a személyi jellegű kifizetések összege.

Az adóalapot korrekciós tételekkel módosítani kell, ezek egy része a pénzeszközök mozgásával kapcsolatos. Amikor külső forrást használunk fel, pl. hitelt vagy kölcsönt veszünk fel, az adóalapunk csökken. Magyarul, ha nyitunk 100eFt-tal a bankban, és kapunk 1 millió Ft hitelt, a 100 eFt után kell adózni. Azonban ha pl., mi adunk hitelt valakinek, vagy osztalékot fizetünk ki, az növelik az adóalapot, azaz azután adózni kell.

Ez így nem hangzik rosszul, de a buktató mindig az "apróbetűs részben" rejlik. Ugyanis a törvény sok adóalap módosító tételt tartalmaz, melyekre nagyon oda kell figyelni. Olyan dolgokra is, melyeket abban a pillanatban, mikor el kellene döntenünk hogy válasszuk-e ezt vagy sem, még nem is tudunk. Nem biztos hogy tudjuk, milyen gazdasági esemény fog történni, s ezért nehéz felelősségteljesen megkalkulálni, jó lesz-e nekünk, ügyfelünknek ez az adózási forma. Azt gondolom, azt tehetjük, hogy a 2012-es gazdasági események, 10.31-i főkönyvi kivonat ismeretében bekalkuláljuk ezt az új eredményi formát: ha ez lenne a 2013-as év, ennyi adót kellene fizetni.

Másik, hogy ez az adózási forma nem mindenkinek lesz jó. Ha pl. van egy adózó, aki sokszor vesz fel készpénzt, és a pénztára magas, vagy akár elszámolási előlegben szerepel összeg, azután mindenképpen adóznia kell. Ha valakinek kölcsönt adunk, nem lesz csökkentő tétel, azután is adózni kell.

Hogyan kell megfizetni az adót?

Az adót adóelőlegként negyedévente kell megfizetni, havonta akkor, ha adófizetési kötelezettsége a megelőző adóévben az 1 mFt-ot meghaladta. Határideje a tárgyhót követő időszak 12-e.

Az adóelőleg alapja, az adó alapja, tehát negyedévente ki kell számolni az adót és annak megfelelőn kell fizetni. A rendelkezés tartalmaz egy olyan kitételt, ami szerintem csöppet aggasztó: az adózónak adóelőleget kell számolnia, fizetnie, mely min. a Tbj járulékalapot képező jövedelem 16%-a, ezt minimum kisvállalati adóelőlegnek hívjuk. Azaz: ha a vállalkozás átmegy a rostán, és megfelelő neki az új adónem,  örülünk, mert nem kell sok adót fizetnie, negyedévente megnőhet az előlegfizetési kötelezettsége, ha az alkalmazotti létszám és bruttó bér magas hiszen annak 16%-át meg kell fizetni. Más kérdés, hogy ne felejtsük, ezzel kiváltjuk a 27%-os szochot és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást. Ezek együttes összege 28,5%, ha ebből levonjuk a minimum fizetendő 16%-ot kijelenthetjük, az adónem tényleges megtakarítása 11,5% - társasági adó figyelése nélkül.

Mikor kell az adónemet bevallani?

2013. adóévben a 13KIVA bevalláson vallja be, melynek benyújtási határideje az adóévet követő év május 31-e.

Az adóévre megállapított adót a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni, illetve a visszajáró adót szintén ezen időponttól lehet visszaigényelni.

Összegzés:

Kijelenthető, hogy nem lehet első hallásra meghatározni, ez az adónem az ügyfélnek jó vagy sem, hangsúlyozom, kiemelt fontosságú a megalapozott kalkuláció elkészítése: A kalkulációt akkor tudnánk pontosabban elkészíteni, ha az adózó meg tudná határozni, pontosan milyen gazdasági események várhatóak 2013-ban. Mivel ez azt gondolom lehetetlen -főleg ismerve a magyar adótörvények állandó változásait és a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát-, ezért nem marad más hátra, a 2012.10.31-i főkönyv alapján elkészíteni egy kalkulációt: ha ez lesz 2013-ban, ennyi adót kellene fizetni. Kérdés csak annyi: elegendő lesz-e ez a megalapozott döntés meghozatalára, és nem kerülnek-e a cégek egy jelenleg még ismeretlen útvesztőbe. Elképzelhető, egy esetleges kivárással jobban megismerhetővé válik a rendszer, hiszen korántsem biztos, hogy ez az adózási forma nem fog-e változni a 2013-as év során még..

Hivatkozó jogszabály:

a Magyar Közlöny 2012/136.(X.15.) számában kihirdetett, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 16. §-a