F-controll könyvelőiroda

2013.01.01-től bevezetésre kerül a Kisadózó Vállalkozások tételes adója, becenevén KATA, mely a kis költségszámlával rendelkező, alapvetően szolgáltató egyéni vállalkozások, betéti és közkereseti társaságok adózására nyújt jó megoldást. Cikkünkben ezt az új adót mutatjuk be.
 

Kinek érdemes ezt az adózási formát választania?

•aki egyéni vállalkozóként, bt beltagként dolgozik egyedül saját vállalkozásban; nem adószemélyes magánszemély
•nem számít kiegészítő tevékenységűnek, nincs máshol munkaviszonya
•aki kevés, max  20-30% költségszámlával rendelkezik
•ÁFA hatálya alá is lehet tartozni, de nem érdemes. Legtöbb adót úgy tudunk megtakarítani, ha alanyi mentességet választunk.
•éves árbevétele 6 millió Ft alatti
•adószámát két éven belül nem függesztették fel, nem törölték
•nincs nyugdíj előtti években
•tevékenységét nem több önkormányzat területén végzi
•nincs külkereskedelmi kapcsolata

Természetesen munkaerőt alkalmazhat, de át kell gondolni, hiszen árbevételének -mely max. 6 millió Ft lehet-, fedeznie kell a bérköltségeket, emellett itt az alkalmazotti bérköltséget költségként leírni nem tudja.

Ki nem választhatja ezt az adózást?

Aki a következő tevékenységeket végzi:

• 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység,
• 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége,
• 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

Mekkora az adóteher?

A törvény megkülönböztet főállású és mellékállású kisadózót. Főállású az, aki nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban, nem kiegészítő tevékenységű és nincsen külföldön biztosítási jogviszonya. A havi adóterhe: 50.000 Ft, mely bruttó 81.300 Ft szerinti jövedelemnek felel meg. Fontos tudni: Az adóhivatal által kiadott jövedelemigazolásban nem ez az összeg, hanem a vállalkozás tényleges jövedelme fog szerepelni. (= bevételből levonásra kerül a saját maga után megfizetett járulék) Viszont nyugdíjalapba csak a 81.300 Ft fog számítani.

Aki nem ebbe a főállású körbe nem tartozik, az mellékállású és utána havi 25.000 Ft adóterhet kell megfizetni.

A tételes adó személyenként értendő, tehát ha pl. két főállású tag van, 2*50.000 Ft, azaz 100.000 Ft az adóteher.

Fontos odafigyelni, hogy a bt, kkt esetében a kisadózóként be nem jelentett tag (aki után nem fizetjük az 50 vagy a 25 eFt-ot) kizárólag munkaviszony keretében működhet közre a cégben. Ha ezt nem vesszük figyelembe, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt szankcionálhat az adóhatóság.

Milyen adónemeket válthatunk ki ezzel az adóval?

• Vállalkozói SZJA és vállalkozói osztalékadó
• társasági adó
• SZJA, járulékok, EHO
• szocho, eho, szakképzési hozzájárulás

Természetesen ezek a járulékok nem az alkalmazottakra vonatkozik, alkalmazott foglalkoztatása esetén a járulékokat meg kell fizetni.

Bevételi értékhatár

Bevételi értékhatár: 6.000.000 Ft, ennek túllépése súlyos szankcióval jár:
•a 6 millió Ft feletti rész után 40 % (!) büntetőkamatot kell fizetni
•kiesik az alanyi mentes értékhatárból és ÁFA körössé válik, azaz ÁFA tartalommal kell kibocsájtania a számlát és annak ÁFÁ-ját, azaz 21,26%-ot meg kell fizetni, ezáltal viszont adminisztrációs kötelezettsége meg fog nőni

Tipp:

Jelenleg nem tartalmazza a jogszabály, hogy mikor kell a vállalkozásnak megalakulnia, ezért új, tevékenységét most kezdő  adózó is választhatja. Aki erre a lépésre szánja el magát, tehát emiatt egyéni vállalkozást szeretne alapítani, érdemes mielőbb ezt megtennie a helyi önkormányzatnál.

Összegezve:

Előnyei:

•jövedelemszerzés korlátlansága= ha leadóztuk, elkölthető, hasonlóképpen az EVA-hoz
•bevételi nyilvántartás elegendő
•ott éri meg, ahol  20-30% a költség Ugyan a jövedelemalap 81.300 Ft, de a jövedelemigazolás a teljes KATA-ban elért jövedelmet mutatja ki, így  magasabb szintű jövedelem tud a vállalkozónál maradni, ez pl. egy vagyonosádi vizsgálat esetén a jövedelem igazolására rendkívül alkalmas
•az adóteher tervezhető
•olcsóbb adózási forma miatt előnyben lehet versenytársaival szemben, pl. egy társasági adóalanyhoz viszonyítva

Hátrányai:

•nyugdíjalap: 81.300 Ft lesz, nyugdíjhoz közel nem túl szerencsés ezt választani
•ahol több alkalmazott van, nem éri meg, mert ott a bérköltség magasabb lesz, és nem tudja költségként érvényesíteni
•büntetőkamat van ha a 6mFt-ot átlépi (pl. év végi megrendelés kellemetlen helyzetet teremthet)
Adóoptimalizálás: 6 mFt értékhatár közelében, egy fő vállalkozónál lehet a legjobban kihasználni az előnyeit, hiszen az adó nem bevételfüggő, hanem mindig 50 eFt. Ha szokott nagyobb bevétel lenni, érdemesebb bevételeink egy részét behelyezni ilyen adónem alá.

Összehasonlítás EVA-val:

EVA értékhatára 30 mFt, ott nagyobb a számlázási lehetőség. Viszont az EVÁs vállalkozó a garantált bétminimum után fizeti a járulékot és a bruttó bevétele után 37% adót adózik. A KATA kedvezőbb, de az EVA-hoz viszonytíva leginkább a 6mFt-os értékhatár közelében. Az EVA rugalmasabb tud lenni, ha az adózó árbevétele magas, hiszen ott 30 mFt a bevételi értékhatár.

Azt gondoljuk, ez az új adónem fent említett adózói körben jó lehetőséget adhat a tervezhető, áttekinthető adózásra és esetleges adómegtakarításra is. Kétségtelenül az EVA nagy előnyét, -hogy fehérítette a gazdaságot és ösztönzött a jogkövető adózói magatartásra-, visszahozta és ez mindenképpen örvendetes.