F-controll könyvelőiroda

A KIVA 2017-et követő szabályozása áttekinthetőbb adónemet hozott létre, azonban pontosan át kell gondolni a választást, hogy megfelelő lenne-e az adott cégnek.

A KIVA 3 adónemet vált ki: szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást és a társasági adót.

Az adó mértéke 2018.01.01-től a KIVA alap 13%-a.

A KIVA célja, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terhelje, így ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére.

Ki választhatja a KIVÁ-t?

• átlagos statisztikai létszáma nem haladja meg az 50 főt
• adóévet megelőző éves árbevétele kisebb mint 500 millió Ft
• megelőző két évben az adóhatóság nem törölte vagy függesztette fel az adószámát
• nem eltérő üzleti éves, azaz a mérlegforduló napja december 31
• mérlegfőösszege kisebb mint 500 millió Ft

            Kapcsolt vállalkozás esetén az irányszámokat összeadva kell értelmezni.

A bejelentkezés év közben is megtehető, de közzétett beszámolót követően lehet áttérni, véleményem szerint érdemesebb lezárt üzleti évet követően, azaz január 1-től belépni a KIVA-ba.

A KIVA alapja:

• jóváhagyott osztalék és tőkeműveletek eredménye (pl. tőkeleszállítás adóalapot növelő, tőkeemelés adóalapot csökkentő)
• további módosító tételek (pl. növelő tétel a pénztár értékének növekménye, a bírság, pótlék összege, az elengedett behajthatatlannak minősített követelés összege, kapcsolt vállalkozásoknál a szokásos piaci ár alatt teljesített ügyletek piaci ár és felszámított ár különbözete)
• személyi jellegű kifizetések (a járulékalapot képező jövedelmet jelenti, társas vállalkozónál a minimálbér 115%-a)

Pénztár mentesített értéke:

            Azt gondolom, ez  az egyik gyenge pontja a KIVA-nak. Ugyanis a pénztár esetében a törvény megszab egy alap értéket, amihez képest vizsgálja az eltérést. Itt 3 elemet kell megnézni,  a 3 elem közül a legmagasabb összeget kell figyelembe venni és ha ehhez képest növekszik a pénztár, akkor az eltérés  adóalapot növelő tétel lesz.

A pénztár mentesített értéke a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 mFt, vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében kimutatott értéke.

Tehát figyelni kell arra, hogy milyen pénztárkészlettel nyitjuk az évet, majd zárjuk. Problémát érzek abban, hogy pl. utazási irodáknál teljesen életszerű, hogy az év utolsó napján is még befizethet valaki előleget, és ha nem tudjuk elvinni a bankba, nem csökkenne le a pénztár és meg kellene adóztatni. Ilyenkor érdemes a pénzt átvevő személy nevére kiadni előlegként banki kp befizetésre, amennyiben ezt nem tudjuk megoldani, át kell gondolni a KIVA-ba belépés kockázatát. Fontos kiemelni, hogy a KIVA nem a bevételt adóztatja meg, tehát e befizetett előleg vagy a bankból az év utolsó napján felvett pénzeszköz is adóalapot növelő tétel lesz.

A TAO trv. alatt  elhatárolt veszteséget figyelembe lehet venni a KIVA adóalanyiság ideje alatt.

Mivel a KIVA egyik célja, hogy az új beruházásokra ösztönözzön, így lehetőség van arra, hogy az új beruházás összegéig a személyi jellegű kifizetések terhére csökkentse a tárgyévi és a következő évi adóalapját.

A KIVA-ban nincsen szakképzési hozzájárulás, így nem értelmezhető a tanulószerződések esetében igénybe vehető kedvezményekről.

Összefoglalva tehát, annak érdemes  a KIVA-t választani, akinél a személyi jellegű ráfordításai jelentősen meghaladják a vállalkozás nyereségét, ki lehet a KIVA-t arra is használni, hogy a bruttó béreket emeljük, béremelést végezzünk el. A kevesebb adófizetést vissza lehet forgatni a dolgozói bérrendezésre. Előnyére válhat annak is,  aki jelentős fejlesztéseket terveznek a nyereség visszaforgatásával vagy tőke bevonásával. Ugyanakkor pontosan ki kellene tudni kalkulálni a módosító tételeket, ahhoz hogy megmondhassuk, hogy megéri-e a KIVA-t választani az ügyfélnek. A pénztár értékénél például ez nehéz, ezt előre megmondani nem tudjuk, csak kalkulálni lehet.